Az els stadiont ezen a helyen a 30-as vekben ptettk. Az olimpiai stadiont az 1960-ban, Rmban rendezett XXVII. nyri olimpiai jtkok alkalmbl kezdtk el pteni az 1950-es vekben s 1953-ban adtk t. Elkszltekor 54000 l s kb. 46000 ll hellyel rendelkezett, ami azt jelentette, hogy majd 100000 ember befogadsra volt alkalmas a stadion. Az 1990-ben Olaszorszgban rendezett labdarug vilgbajnoksgra jptettk. A tribnket lebontottk (a Tevere tribn kivtelvel) s j tetszerkezetet ptettek. Felszereltek kt riskivettt, ahol a szurkolk nyomon kvethetik a jtkosok bemutatst. Az ptkezsek idejn a stadiont gy alaktottk ki, hogy minden ignyt kielgtsen, ezt a legmodernebb, legkomolyabb technolgival rtk el. Az j Monte Mario tribn kzel 18000 frhellyel rendelkezik, alatta tallhat a parkol, raktrak, a dszterem, s az irnytkzpont is. Az emeleten egy konferenciaterem tallhat, faxokkal, telefonokkal, internetelrhetsggel s televzis kzvettsekre alkalmas felszerelssel. A msodik s a harmadik emeleteken kvzk s a biztonsgi szolglat helyisgei tallhatak. A Tevere tribn megmaradt eredeti llapotban, mindssze annyi vltoztats rte, hogy megtoldottk 20 j szksorral. A felszerelt j vilgtsi rendszert a vilghr Philips cg vizsglta t, hogy megfeleljen a nemzetkzi normknak. Mivel az Olimpicot kt fvrosi egyeslet hasznlja, a stadionban a szurkolknak kt specilis rszt alaktottak ki. Az n. Curva Nord a Lazio drukkerek terlete, a vele szemben tallhat, hres Curva Sud pedig az AS Roma szurkolk trzshelye. |
|
 | |